Csak keményen, by Third Decade

Csak keményen

by Third Decade

	/

Streaming + Download

Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality download in MP3, FLAC and more.

1,000 HUF or more

1.	Álarcosbál 05:15	lyrics	buy track
Találkoznak a homályban, ünnepelnek a sötét árnyban. Tagság nem biztos, a maszk drága, véletlenül akadsz az álarcosbálra. Felépítik mennyországuk, aranyból, de nem láthatjuk. Ott van minden, pazar a díszlet, valaki jól jár, más vérrel fizet. Refr.: Mennyit kérsz vagy mennyit vársz, nem számít, itt rátalálsz. Csak táncolnak, amíg ez tart, a nép csontja recseg majd. A büfé jó, teli a tál, kilóg a szájadból az ezüstkanál. Pezsgő van még, nyújtsd ide a kaviárt, megéri, az álarcosbál. Monopolyznak a bankokkal, háború csak egy sakk asztal. Lélegzetre adót kivetni, a polgárháború is kedvelt hobbi. Hátrahagyottak még mindig várnak, a metálheadek nem táncolnak. De úgysem váltják meg a világot, az önkikiáltott messiások. Refr.: Mennyit kérsz vagy mennyit vársz, nem számít, itt rátalálsz. Csak táncolnak, amíg ez tart, a nép csontja recseg majd. A büfé jó, teli a tál, kilóg a szájadból az ezüstkanál. Pezsgő van még, nyújtsd ide a kaviárt, megéri, az álarcosbál. Találkoznak a homályban, ünnepelnek a sötét árnyban. Tagság nem biztos, a maszk drága, véletlenül akadsz az álarcosbálra. Felépítik mennyországuk, aranyból, de nem láthatjuk. Ott van minden, pazar a díszlet, valaki jól jár, más vérrel fizet. Refr.: Mennyit kérsz vagy mennyit vársz, nem számít, itt rátalálsz. Csak táncolnak, amíg ez tart, a nép csontja recseg majd. A büfé jó, teli a tál, kilóg a szájadból az ezüstkanál. Pezsgő van még, nyújtsd ide a kaviárt, megéri, az álarcosbál.
2.	Szilánkok 04:06	lyrics	buy track
Elég volt már az egészből, dumálásból, lókötésből, hamarosan nem kell nekünk más, csak az ostya. Aki osztja, azt megfosztja, az élet fonalát elosztja, senkinek sem marad háza, se kosztja. Refr.: Fölvettük a hitelt a reményben, hogy nem kell fizetni cserébe, így lépünk az Úr és a bíróság elébe. Nem gondolkodik a sok ember, miért csinálná, neki nem kell. Széthullik minden darabokra, ott fekszik a földön szilánkokban. Kerestük a problémákat, ahol nincsenek, pincstelenek mondták meg nekem, hogy hova kellek. Megint csak az egoista világuk létezik, a mást azt lenézik. Végezünk már ezzel, fizetni a pénztárnál kell. Refr.: Fölvettük a hitelt a reményben, hogy nem kell fizetni cserébe, így lépünk az Úr és a bíróság elébe. Nem gondolkodik a sok ember, miért csinálná, neki nem kell. Széthullik minden darabokra, ott fekszik a földön szilánkokban. Holnap már a felhőkön ülök, zarándokutam befejeződött, a nevünk ott lesz kiírva az égen. Már régen, kéken ott van-e héten, a nevünk feketében, a föld szépen lassan elalszik, a világ fénye kialszik. Refr.: Fölvettük a hitelt a reményben, hogy nem kell fizetni cserébe, most így lépünk az Úr és a bíróság elébe. Nem gondolkodik a sok ember, miért csinálná, neki nem kell. Széthullik minden darabokra, ott fekszik a földön szilánkokban. Túlfeszült a húr és kiszakadt tőből, elege lett az Úrnak az egészből. Vége van most már, ennyi volt, a nap nem süt és eltűnt a hold. Hullik minden szerteszét, a lángtenger mindent széttép. (Ennyi volt, menjünk haza!) A hamis próféták szanaszét buknak, a diktátorok négykézláb kúsznak.
3.	Kard ki kard 05:41	lyrics	buy track
Kard ki kard, szuronyt szegezz, A hatalmasok játéka ez. Trombita szól, dob pereg, ezúttal mi mondjuk ki az ítéletet. Ágyú szól, zászló lobog, hallod, a sok csizma hogyan dobog. Ezúttal most mi győzünk, vagy a végzetünkbe menetelünk. Refr.: A csitári hegyek alatt régen leesett a hó, azt gondoltam kis angyalom véled esett el a ló. Kard ki kard, harcra fel, elbánunk az ellenséggel. Ki a zászlónk megtaposta, a kardot belénk mártotta. Hallgasd most mennydörgésünket. Kard ki kard Minden akadályt ledöntünk, közös erővel áttörünk. Bömbölve, üvöltve, csapódik mennykövünk az égbe. Mellemre kokárdát, hadd képviselje a Szent Hazát. A történelemkönyvben újra, visszaírjuk sorainkat a lapokra. Refr.: A csitári hegyek alatt régen leesett a hó, azt gondoltam kis angyalom véled esett el a ló. Kard ki kard, harcra fel, elbánunk az ellenséggel. Ki zászlónk megtaposta, a kardot belénk mártotta. Hallgasd most mennydörgésünket. Megbosszuljuk őseink, visszavesszük ami a miénk. Árulókkal is elbánunk, igazságot végül mi osztunk. Megjárjuk a hadjáratot, nem nyugszunk, míg minden erőd elhullott. Az eltaposókkal végzünk, az elnyomást is megdöntjük. Refr.: A csitári hegyek alatt régen leesett a hó, azt gondoltam kis angyalom véled esett el a ló. Kard ki kard, harcra fel, elbánunk az ellenséggel. Ki a zászlónk megtaposta, a kardot belénk mártotta. Hallgasd most mennydörgésünket. Kard ki kard
4.	Vak angyal 06:34	lyrics	buy track
Eltévedtem az erdőben, nagy viharban, hóesésben. Nem találom helyem a világban, miért indultam sötétben. Miért kértem az élettől? Azt gondoltam, hogy meg nem öl. Ránéztem az órámra, Öt perccel éjfél előtt. Refr.: Vak angyal nézz reám, fogadd el az imám. Vak angyal nézz rám most nyomban. Vak angyal ülj mellém, hallgasd meg a mesém Nyisd ki szemed és nézz körül a világban. A lelkek csak úgy, össze vissza, lézengenek, pedig tiltva. Várni most már a buszra, nem érdemes, vár a puszta. Falu végén kurta kocsma, oda betérünk inni egyet ma. Holnapután továbbmegyünk, addig meg is ebédelünk. Refr.: Vak angyal nézz reám, fogadd el az imám. Vak angyal nézz rám most nyomban. Vak angyal ülj mellém, hallgasd meg a mesém Nyisd ki szemed és nézz körül a világban. A vidék egyre göröngyösebb, ha nem figyelsz, nagyot esel. Nem hiszik el milyen lesz az, ha kimész és sűrű a gaz. Nem számítasz rá, magas a torlasz, az ellenfél mindent levajaz. Nem vigyázol, későn jössz rá, milyen is az igaz világ. Refr.: Vak angyal nézz reám, fogadd el az imám. Vak angyal nézz rám most nyomban. Vak angyal ülj mellém, hallgasd meg a mesém Nyisd ki szemed és nézz körül a világban.
5.	Köszönet a semmiért 05:07	lyrics	buy track
Nem kaptam soha támaszt, magam vezettem perem. Az egyetlen amit kaptam, az az Úrtól a józan eszem. Nem kellett soha semmi, utamat egyedül tapostam. Mindenütt jártam már, kerestem a nyugalmam. Refr.: Mégis itt vagyok és túlélem a holnapot. Már véres két kezem, magam vívom ezt a harcot. És nem felejtem el. Pont ezért mondom hogy... Köszönet a semmiért! (4×) Tapostak bakanccsal, ütöttek vertek bunkósbottal. Elosztották jussom, úgy hogy nekem nehogy jusson. Eközben meg nagyvonalúan osztogattak port meg füstöt. Keringtek körülöttem, mint keselyűk a hullám fölött. Refr.: Mégis itt vagyok és túlélem a holnapot. Már véres két kezem, magam vívom ezt a harcot. És nem felejtem el. Pont ezért mondom hogy... Köszönet a semmiért! (4×)
6.	Az élet kulcsa 05:06	lyrics	buy track
Föltettem mindent egy lapra, a rulettet az élet megforgatta. Vesztettem, elment mindenem, a lelkem és a józan eszem. A játékot soha nem értettem, fájdalom volt az utolsó all-innem. Jó kártyával indultam, mégis mindent elbuktam. A fal előtt állok, s vakarom fejem, ne keress ott, már onnan is elmentem. Refr.: Mert az élet kulcsát már régóta, beletörtem az ajtóba. Ne hozd nekem a lakatost, én inkább maradok. Mert az élet kulcsát már régóta, beletörtem a kapuba. A zárat már megszerelni nem lehet, nem kell, nem is érdemes. Nem néztem vissza, mindig csak előre, untam az egészet, nem figyeltem semmire. Ettem, léteztem, el is tévedtem, vágtak fejbe is, de eddig is túléltem. Jártam iskolám, magoltam könyveim, nem értettem, hogy minek ez mind. Gondoltam elmegyek, nem is jövök vissza, mert csak az főzhet, ki a levét megissza. A fal előtt állok, s vakarom fejem, ne keress ott, már onnan is elmentem. Refr.: Mert az élet kulcsát már régóta, beletörtem az ajtóba. Ne hozd nekem a lakatost, én inkább maradok. Mert az élet kulcsát már régóta, beletörtem a kapuba. A zárat már megszerelni nem lehet, nem kell, nem is érdemes.
7.	Az időutazó 04:38	lyrics	buy track
Nincs hazám, nincs házam, se kertem, csak a lábam. Nem vagyok fáradt, nem félek, az idők között élek. Nem tartozom sehova, nem hív engem senki sem haza, az idő pereme az otthonom. Nem akartam ezt soha, az időmostoha, most már nincs mit változtatnom. Refr.: Pénztárcámat kinyitom, belőle az időérméket kiszórom. Ne lássa azokat már senki se, elviszi őket, az időszele. Mindegy nekem, hogy jövő-e vagy múlt, az életem így is hosszúra nyúlt. Örökre a dimenziók között, nem tudom, valami ide köt. Szabad rab vagyok itten, jövőben vagy régen, csak nézem a csillagokat az égen. Emlékeim kidobálom, memóriámat szétszórom. Refr.: Pénztárcámat kinyitom, belőle az időérméket kiszórom. Ne lássa azokat már senki se, elviszi őket, az időszele. Unottan vezetem vasszerkezetem, nem vagyok már semmire sem kapó. A kormány előtt ülök egyedül, mert én vagyok az időutazó.
8.	Csak keményen 05:23	lyrics	buy track
Elég most már az egészből, vigyétek el a bajt. Amiből hoztatok egy rakatnyit, látom fejeteken a vajat. Hazudozzatok itt nekem, átlátok én már mindenen. És még ne legyen elegem, mit mondjak ilyen az életem. Refr.: Ilyen az élet, kámforrá lett. Ilyen volt régen, Csak keményen. Kiben bízhatsz manapság, kiégett ez a világ. Megfizettem mindenért, más meg nem fizetett semmiért. Pont ezért vastagabb és vastagabb lesz a bőröm, nem ül ki már az arcomra semmi öröm. Refr.: Ilyen az élet, kámforrá lett. Ilyen volt régen, Csak keményen. Ne érdekeljenek már senkit se, az érdektelen dolgok. Ne foglalkozzon velük senki se, ha nincs rá ütős ok. Szórakozzon más velük, legjobb esetben aki okozta. Mert aki nem dolgozik ne is egyék, a bölcs ember is ezt mondta. Refr.: Ilyen az élet, kámforrá lett. Ilyen volt régen, Csak keményen.
9.	Csárdás 05:23		buy track
10.	Haláltánc (Danse Macabre) 04:58	lyrics	buy track
A napok ízét ízleld, míg keserű nem lesz. A holnap úgyis eljön, élet semmibe se vesz. A halál mindig bizniszel, valuta a koporsószöged. Gyertyaláng a részvényed, sírköved az útleveled. A vég szakadékán nem ugrasz majd át. Az utolsó ajtó mindig nyitva lesz. Akárhogyan erőlködsz, a végén vesztesz. Egyszer minden előadás véget ér, mindenkiben egyszer kiszárad a vér. A rózsák elhervadnak, a tetők leszakadnak. a folyosó végén járja önmagát a haláltánc. A belépőjegy egyszer érvényes, a jegyszedő komoly. Ne legyen foglalt az ülésed, ne fagyjon arcodra a mosoly. Ez filmdráma, nem vígjáték, a szalag többször elszakad. A stáblistát a végén olvashatod, a Happy-End ezúttal is elmarad. A vég szakadékán nem ugrasz majd át. Csak állj és nézd hogy minden szétesik, a végzet cége meg virágzik. Egyszer minden előadás véget ér, mindenkiben egyszer kiszárad a vér. A rózsák elhervadnak, a tetők leszakadnak. a folyosó végén járja önmagát a haláltánc. Egyszer minden előadás véget ér, mindenkiben egyszer kiszárad a vér. A rózsák elhervadnak, a tetők leszakadnak. a folyosó végén járja önmagát a haláltánc. A vaksötét éjszakában, hegedűjét húzza önmagában. Vonóra cseréli kaszáját, tömjénnel tölti meg pipáját. És miközben a vaksötétben, mindenki kifizeti zálogát. a folyosó végén meg a haláltánc járja önmagát.
11.	Mindörökre fáj 09:01	lyrics	buy track
Látod a szakadt zászlókat, ahogy lengenek? Látod a fűszálakat ahogy vérvörösen feslenek? Puskaropogás visszhangja elhalt a hegyek között, Jéghideg szél fúj az eltaposott sírhalmok fölött. El lesz-e temetve, ezer év után? A halott szív is kivérzik, egy vasárnap délután. A száműzött vándor még mennyit vár? Tudja és érzi, hogy mindörökre fáj. Hullámok mossák, a part kietlen szikláit. Az ürességben eltűnnek, az elmúlt idők partjai. Az elhunyt fények, az ünnepek, már rég mind vízbe fúltak. A sebek csak mélyülnek, de nem gyógyulnak. El lesz-e temetve, ezer év után? A halott szív is kivérzik, egy vasárnap délután. A száműzött vándor még mennyit vár? Tudja és érzi, hogy mindörökre fáj. Esnek, hull'nak szét az egek, mire vártál merre megyek. A szerződés vérrel van megírva, Hazánktól meg lettünk fosztva. A vaskapu is csukva marad, minden mást még meg is tagad. A csatabárd el van temetve, de a háború tombol örökre. Az üresség csak egyre nő, a hegek is csak szétszakadnak. Füstbe ment a szép jövő, átadtuk a haragnak. Vérünkkel fizettünk, nehezedik a keresztünk. Nem múlik el!
12.	Blues Jam 05:30	lyrics	buy track
Az ég a fejedre szakad megint, a vég gondolata meg-meg int. Az eső hullik, csak hullik kint. Eleged van már. Idegeskedsz egész nap, igazságtalanul más többet kap. Pedig jól kezdődött, milyen kár. Megtelt a pohár. Refr.: Ez, ami neked nincsen, Ez ami rád vár, ha elástad minden kincsed, nyugi, csak ülj le és lazulj el már. Vége a napnak, sötét a táj, elhomályosodott a láthatár. Az utcán a fények, összemosódnak, ellazulsz és hátra tolnak. Vége van már, milyen kár, megtelt minden pohár. Vége a napnak, sötét a táj, elhomályosodik a láthatár. Refr.: Ez, ami neked nincsen, Ez ami rád vár, ha elástad minden kincsed, nyugi, csak ülj le és lazulj el már.
13.	Menekülés a pokolból 03:40	lyrics	buy track
A bilincseket végre letörtük, szétszakítottuk a köteleket. Az őröket meg letepertük, feltöltöttük a vermeket. Estünk mi már cseberből vederbe, széttiporva álmaink. Nem maradtak már könyvek, a bölcsességünk polcain. Refr.: Menekültünk, futottunk, rohantunk és szaladtunk. Ezt tesszük már réges-rég, nem kell már a fejpénz. Életünk már lepecsételve, tenni most már nincs is mit. Halálitéletünket aláírták, nem érdekelsz senkit. Eltűrnünk kell, nem szeretni, a szolgáltatás most elmarad. Jobb elégni mint kiégni, nekünk jut még a vérpad. Refr.: Menekültünk, futottunk, rohantunk és szaladtunk. Ezt tesszük már réges-rég, nem kell már a fejpénz. Átvezetés: Nem érdekel miért kellene maradnunk, lelkünket eleget kutatták. Nem tartozunk ide, eltávozunk és táncolni nem fogunk. (És táncolni nem fogunk!) Vigyázz, mert még eltalálnak, azok akik ezt hagyták. Az olyanok meg csak dumálnak, kik nem tudják, hogy működik a világ. Pedig megjártam hét kört, és nem tetszett az egyik sem. A tükör most végleg széttört, lehullott a lepel teljesen. Refr.: Menekültünk, futottunk, rohantunk és szaladtunk. Ezt tesszük már réges-rég, nem kell már a fejpénz.
14.	Amőba 05:55	lyrics	buy track
Megérkeztünk a korszakba, az új agyatlan létbe. A láncok immáron láthatatlanok, nem csörögnek, nem sértenek. Gerinctelen, formaváltoztatók velük találkozol, olyan formát választanak, ami nekik jó. A csillagok már csak villognak, a többi csak üres kongás, ki maga gondolkozik, nem talál megoldást. Mert az amőba az jó! Az új bilincs a háló, ami örökre megbénít, önállóság leple alatt, ellenállást eltakarít. Nem néz senki sem már felfelé, mert lefelé mindig van út, más mint vas vagy elektromosság, már mind a múlt. Mert az amőba az jó! Gyere el, el velem a lelkedet egy aranyért megveszem. Az újság az tegnapi mert üres kongó emberek a korszakunk legjobbjai. Senki nem más, mind marionett, a zajok irányítják. Követik az értelmetlen, értéktelen listát. Az egyéniség hiánya, az új divat. Senki sem veszi észre, a népbutítókat. Mert az amőba az jó!