A napok ízét ízleld, míg keserű nem lesz.
A holnap úgyis eljön, élet semmibe se vesz.
A halál mindig bizniszel, valuta a koporsószöged.
Gyertyaláng a részvényed, sírköved az útleveled.
A vég szakadékán nem ugrasz majd át.
Az utolsó ajtó mindig nyitva lesz.
Akárhogyan erőlködsz, a végén vesztesz.
Egyszer minden előadás véget ér,
mindenkiben egyszer kiszárad a vér.
A rózsák elhervadnak, a tetők leszakadnak.
a folyosó végén járja önmagát a haláltánc.
A belépőjegy egyszer érvényes, a jegyszedő komoly.
Ne legyen foglalt az ülésed, ne fagyjon arcodra a mosoly.
Ez filmdráma, nem vígjáték, a szalag többször elszakad.
A stáblistát a végén olvashatod, a Happy-End ezúttal is elmarad.
A vég szakadékán nem ugrasz majd át.
Csak állj és nézd hogy minden szétesik,
a végzet cége meg virágzik.
Egyszer minden előadás véget ér,
mindenkiben egyszer kiszárad a vér.
A rózsák elhervadnak, a tetők leszakadnak.
a folyosó végén járja önmagát a haláltánc.
Egyszer minden előadás véget ér,
mindenkiben egyszer kiszárad a vér.
A rózsák elhervadnak, a tetők leszakadnak.
a folyosó végén járja önmagát a haláltánc.
A vaksötét éjszakában, hegedűjét húzza önmagában.
Vonóra cseréli kaszáját, tömjénnel tölti meg pipáját.
És miközben a vaksötétben, mindenki kifizeti zálogát.
a folyosó végén meg a haláltánc járja önmagát.
